ISKOLATÖRTÉNETNyírmeggyes
község
Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében
Nyíregyházától
50, Mátészalkától
3
km-re, a 471-es számú főút mentén fekszik
Területe:
2879 hektár
A
lakások száma: 941
Népesség: 2 712 (2017.)
A községben az elemi oktatásról szóló legrégebbi
dokumentum egy 1826-ból származó jegyzőkönyv, mely a Nyírmeggyesi Református
Egyház irattárában található. A jegyzőkönyv szerint Szügyi Ferenc tanító 44
tanuló 3 rendben történő, a református gyülekezet előtti templomi
vizsgáztatását kéri.
1847-ből származó adatok szerint is a templomban
vizsgáztak a tanulók, vizsgáztatójuk Tukacs Lajos evangéliumi református
lelkész, aki egyben az iskola igazgatója is volt.
A nevelés-oktatás a református lelkész és a földesurak
felügyelete alá tartozott.
Az egyház 1890-ben egy új kéttantermes iskolát
építtetett, mert sok volt a diák, és nem fértek már egy teremben.
A hatosztályos elemi iskola mellett, működött egy
kétosztályos ismétlő iskola is.
A gyerekek délelőtt és délután egyaránt jártak a
szegényes felszerelésű, szülők által összetákolt padokkal, asztalokkal,
székekkel, táblával rendelkező iskolába. Az egyetlen szemléltető eszköz
mindössze Magyarország térképe volt. Működött az iskolaszék, melynek elnöke a
lelkész volt, tagjai a faluban élő földesurak, a jegyző, a bíró és néhány
„esküdt”, akik a szülőket képviselték.
Az 1920-as években a tanulók mindössze 2%-a ment továbbtanulni,
többnyire polgári iskolába.
1933-ban az állam építtetett egy kéttantermes iskolát.
1948-ban megtörtént az iskola államosítása, s
megindult a bővítés, fejlesztés. Egy volt földesúri kastélyból alakítottak ki
két újabb tantermet és két nevelői lakást.
1958-ban már 23 tanuló jelentkezett középfokú
oktatásra, s ezután a továbbtanulási arány folyamatosan nő.
A tanulói létszámadatok:
1950-1959 között: 300-330
fő
1960-1969 között: 360-410
fő
1970-1979 között: 360-390
fő
1980-1999 között: 330-360
fő
2000-2007 között: 270-310
fő
2008-2017 között: 315-330
fő
2017-2021 között: 266-306
fő
Az általános iskolai tanulólétszám alakulása
Nyírmeggyesen 1970-ig növekvő, azután csökkenő tendenciát mutat. 2008-tól újra
mérsékelt növekedés figyelhető meg, mely a szomszédos településekről bejáró
tanulók létszámának növekedéséből ered.
Az iskola igazgatói:
1950-1963 között: Varga
Károly
1963-1983 között: Papp
József
1983-1993 között: Heizerné
Doka Jolán
1993-2007 között: Varga
István
2007-2021 között: Nagy
Gusztáv
HELYZETKÉP
AZ ISKOLÁNKRÓL
Mivel az intézmény Nyírmeggyes község egyetlen
általános és művészeti iskolája, ezért az alapfokú oktatást minden gyermek
számára biztosítanunk kell.
Igyekszünk ezt úgy tenni, hogy
szolgáltatásainkkal a változatos igényeket jó színvonalon elégítsük ki. Az
iskola jelentős szerepet vállal a település közművelődésében, aktívan vesz
részt a közélet eseményeiben, kulturális, szabadidős és sportprogramokat kínál
a minden korosztály számára.
Az oktató-nevelő munkát szakképzett
pedagógusok látják el, közülük többen is két-három diplomával, illetve
szakvizsgával rendelkeznek. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs,
rehabilitációs foglalkozásait az iskola szakképzett gyógypedagógusa végzi.
Alapfeladatunk a beiskolázási
körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyerekek alapfokú nevelése és oktatása.
Az intézménybe járó tanulók
családjainak életmódja, anyagi viszonyai nagyon változatosak.
Tanulóink 35%-a él hátrányos
helyzetben, ebből kétharmaduk halmozottan hátrányos helyzetű.
Az iskola
tanulóinak összetétele lakóhelyük alapján:
Nyírmeggyes: 128 fő
Hodász: 69 fő
Nyírkáta: 54 fő
Mátészalka: 8 fő
Nyírcsászári:
2 fő
Nyírbátor: 1 fő
Nyírderzs: 1 fő
Kántorjánosi:
1 fő
Terem: 1 fő
A beiskolázási körzetünkben élő
családok szociális, anyagi és kulturális helyzete nagymértékben eltér
egymástól, ezért a nevelő és oktató munkánk igazodik ehhez a helyzethez.
Tanórán és tanórán kívül is megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között
élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, lemorzsolódásuk
megakadályozását. Ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a széleskörű
képesség-kibontakoztatást és a tehetséges, jó képességű tanulók fejlesztését
is.
Az intézmény
dologi feltételrendszere, infrastruktúra
Az iskola két épületrészből áll. Egy
1976-ban átadott régi szárnyból és egy 1996-ban használatba vett, háromszintes,
tágas aulával rendelkező épületből.
A régi szárnyban 2 osztályterem, 1
ének-zene szaktanterem, 1 informatika szaktanterem, 1 színjáték szakterem és
két vizesblokk található.
Az új szárnyban kapott helyet 14
osztályterem, 1 szükségtanterem (eredetileg nyelvi labor kialakítására
tervezett), 1 számítástechnika szaktanterem, 1 rajz szaktanterem, 1 táncterem,
3 vizesblokk, irodahelyiségek (nevelői, igazgatói, igazgatóhelyettesi,
titkárság, teakonyha), ebédlő + 2 kiszolgáló helyiség (tálaló, mosogató), 4
szertár (rajz, alsós, fizika-kémia, biológia-földrajz-történelem), oktatástechnikai
helyiség (fénymásoló és audiovizuális eszközök) és a ruhatár.
Az iskola aulája tágas, esztétikus,
kedvelt közösségi színtér, melyet az iskolásokon kívül szívesen használnak
egyesületek, civil szervezetek, magánszemélyek egyaránt rendezvényeik
helyszínéül.
Az osztálytermek szabvány szerintiek,
kivéve az egy szükségtanteremként használt (eredetileg nyelvi labornak
tervezett) helyiséget, melynek mérete nem megfelelő.
Épületünk alapvetően nagy közösségi
terekkel rendelkezik. A folyosók tágasak, az aula lehetőséget biztosít
közösségi rendezvények lebonyolítására. A bejáratnál faliújsággá alakított
környezetbarát fafelületek színes tartalma, az évszakoknak megfelelő dekoráció
és az aulában, folyosókon elhelyezett sok virág meleggé, barátságossá teszi
iskolánkat.
Az iskola fűtése saját gázkazánnal
történik, melyhez a tantermekben radiátorok, az aulában padlófűtés kapcsolódik.
A tantermek mérete a jelenlegi
átlaglétszámnak megfelelő. Megvilágításuk jó, mind a természetes, mind a
mesterséges megvilágítás esetén. Tanulópadok, székek a korcsoportoknak
megfelelő méretekben, a kellő számban rendelkezésre állnak.
Hosszú évek nélkülözése után 2021-ben
birtokba vehettük az új „A” típusú tornatermünket. Szabadtéri sportpályáink az
iskola udvarán szép környezetben találhatóak, de elavultak, felújításra
szorulnak.
A mosdók mennyisége megfelelő, azonban
az épülettel egyidős technológiájúak, felújításra szorulnak. Hasonlóan
időszerűvé vált a vízvezetékrendszer korszerűsítése is.
Étkező: intézményünk melegítő
konyhával és ebédlővel rendelkezik. Tanulóink önkiszolgáló rendszerben
étkeznek. Az étkeztetést az önkormányzat konyhája biztosítja, betartva a
közétkeztetés számára előírt egészségügyi feltételeket. Az ebédlőként használt
helyiség eredetileg természettudományi előadó volt, így ezt és a hozzá tartozó
kiszolgálóhelyiségeket most nélkülözni vagyunk kénytelenek az iskolai oktatás
során.
Megoldásra váró gondot jelent az is,
hogy kevés a szertár az oktatást segítő eszközök tárolására.
Személyi feltételek
A humánerőforrás-gazdálkodás egyik
sarokpontja, hogy a vezető legyen tisztában a nevelőtestület korfájával,
elemezze a tényeket, a várható hatásokat. Az intézmény statisztikai pedagógus
létszáma 36 fő, akik közül 31 nő és 5 férfi. Ha megrajzoljuk a testület
korfáját, azt látjuk, hogy az ún. középkorosztályban mutat kiugrást, a nagyobb
tapasztalattal rendelkező és a pályakezdő kollégák számaránya a nagyobb
gyakorlattal rendelkezők irányába tolódik.
A hatékony szakmai együttműködés
érdekében a kollégák négy munkaközösséget működtetnek. Ezek a csoportok a feladataikat
jól és hatékonyan látják el, a munkaközösség-vezetők pedig eredményesen vezetik
saját testületeiket. Véleményem szerint a munkaközösség-vezetők személye és
munkája nélkülözhetetlen a hatékony intézményi kommunikáció folyamatában,
hiszen nagyon fontos az információk gyors elemzése, továbbítása és a pontos
visszacsatolás.
Korszerű közoktatási intézmény nem
működhet kidolgozott minőségfejlesztési rendszer nélkül. Az utóbbi esztendőkben
felértékelődött a minőségfejlesztés szerepe. Intézményünkben is megalakult a
belső ellenőrzési csoport, amely programjában meghatározta a pedagógus
önértékelések végrehajtását és ütemezését, valamint az intézményi önértékelést.
Az intézmény összes pedagógusa átesett az önértékelési eljáráson, az eredmények
91-99% közöttiek.
A tantestület tagjaira jellemző a
folyamatos önképzés. A pedagógusok évente többezer órányi továbbképzésen
vesznek (vettek) részt.
A 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendeletnek
megfelelően a pedagóguspályán lehetőség van a minősítési eljárásban való
részvételre. Az intézményben minden olyan pedagógus, aki a jogi
szabályozásoknak megfelelt, élt ezzel a lehetőséggel. A pedagógusok fokozat
szerinti összesítését, a minősítések arányát az alábbi diagrammok szemléltetik:
A nevelőtestületben kicsi a
fluktuáció.
A nevelő-oktató munkát segítő
munkatársakk nélkül nem lenne működőképes a szervezet. Az iskolatitkár, a
pedagógiai asszisztens, az oktatás-technikus és a technikai személyzet tagjai
rendkívül fontos háttérmunkával járulnak hozzá közös feladatainkhoz. Munkájukkal
hozzájárulnak a nevelőtestület és a gyerekközösségek jó munkakörülményeinek és
közérzetének biztosításáért, az iskola kedvező külső megítéléséhez.
A
legfontosabb pedagógiai alapvetéseket az iskola pedagógiai programja
tartalmazza. Ebben fogalmazódnak meg azok a nevelési és oktatási célok, melyek
meghatározzák, hogy az elballagó diákok milyen személyiségjegyek birtokában és
milyen tudással felvértezve vágnak neki a középiskolai tanulmányaiknak. Az
eltelt évek során iskolánk jellemzőjévé, erősségévé vált a személyiség
sokoldalú fejlesztése, és az ehhez nélkülözhetetlen toleráns, empatikus nevelői
attitűd, a családias légkör. Az iskola pedagógiai programjának, ezzel
egyenértékű alapvetése a magas színvonalú oktató munka megőrzése, a képességek
minél teljesebb kibontakoztatása, a praktikus ismeretek általi felkészítés a
középiskolai tanulmányokra, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás, a
lemorzsolódás megelőzése. Segíteni kell tanulóinkat abban, hogy megfelelő
önismerettel rendelkezzenek, hiszen így alakulhat ki bennük az önfegyelem, a
helyes énkép, mely alkalmassá teszi őket az esetleges kudarcok elviselésére, a
problémák megoldására. Képessé kell tenni tanulóinkat a társadalmi
munkamegosztásra, a mindennapi életben való eligazodásra, az információs
társadalom kihívásainak kezelésére. Tehetséggondozással és felzárkóztatással
biztosítanunk kell az esélyegyenlőséget, a szociokulturális hátrányok
leküzdését.
Sajnos
nem hagyható szó nélkül az a tény, hogy a korábbi eredmények megtartása egyre
nagyobb erőfeszítéseket követel a pedagógusoktól. A kedvezőtlen társadalmi
változások, a csonka családban élő gyerekek növekvő száma, a szülőkkel töltött
idő csökkenése, valamint az egyre alacsonyabb színvonalú tömegkultúra káros
hatásai együttesen rombolják a gyerekek neveltségi szintjét és rontják a
tanuláshoz való viszonyukat. Ezeket a negatív hatásokat a személyes törődéssel,
a családias tanár-diák viszonnyal, az elfogadó légkörrel, a művészeti
neveléssel és a korszerű, tanulói aktivitásra épülő módszerekkel igyekszünk
ellensúlyozni. Az oktatásszervezés terén a leghatékonyabbnak az egyéni
fejlesztés, felzárkóztatás és a csoportbontás alkalmazása bizonyult. Az
iskolánkban folyó tehetségfejlesztő munka elismeréseként először Tehetségpont, majd
Akkreditált Tehetségpont és 2019-2020-as tanévtől Akkreditált Kiváló
Tehetségpont kitüntető címmel jutalmazta intézményünket a Tehetséggondozó
Tanács Bizottsága.
Hatalmas
büszkeséggel tölti el intézményünk diákjait és pedagógusait, hogy 2010
májusában, Európában először iskolánk (majd a Mátészalkai Kálvin János
Református Általános Iskola) csatlakozott a Rotary EarlyAct Clubjához.
Tanulóinknak ezáltal lehetőségük nyílik megismerni a Rotary lényegét,
betekintést kapnak a Rotary által kínált lehetőségekbe, programokon,
rendezvényeken vehetnek részt. Magukénak vallják a szervezet alapelvét, és arra
törekednek, hogy a világban terjedjen a megértés és a jószándék.
Intézményünkben
az Etika/Hit- és erkölcstan tantárgy oktatása szoros együttműködésben és
kölcsönös megelégedettségben történik a történelmi egyházakkal. A diákok és
szüleik választhatnak az évfolyamszinten szervezett, és szakképzett pedagógus,
illetve egyházi hitoktatók által vezetett Etika/Hit- és erkölcstan foglalkozások
közül.